Trump ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodásának váratlan következményei

Donald Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős csapást jelent a globális klímavédelem számára – ezt nyilatkozta Christiana Figueres, a volt ENSZ klímaügyi főtitkár, miután Trump novemberben megnyerte a választásokat. Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államok kilépett a Párizsi Klímaegyezményből, amelyet a legfontosabb globális klímavédelmi megállapodásként tartanak számon. Továbbá, állítólag megakadályozta az amerikai tudósok részvételét a nemzetközi klímakutatásokban, és eltávolította a nemzeti elektromos járművek célkitűzéseit is. Korábban pedig gúnyosan nyilatkozott elődje zöld technológiák fejlesztésére tett kísérleteiről, amelyeket „zöld új átverésnek” nevezett.

Ennek ellenére, a klímavédelem terén mutatott eddigi hozzáállása ellenére Trump érdeklődése felkeltette a figyelmet a kritikus ásványi anyagok iránt, különösen Ukrajna és Grönland, valamint Kanada területén, amelyek mind gazdagok ezekben az ásványokban. A kritikus ásványi anyagok beszerzése kulcsfontosságú célkitűzés lett Trump számára, mivel ezek az anyagok elengedhetetlenek számos iparágban, beleértve a repüléstechnikai és védelmi szektorokat is. Érdekes módon azonban ezek az ásványi anyagok a zöld technológiák gyártásához is szükségesek.

Trump közvetlen munkatársa, Elon Musk, a SpaceX és a Tesla vezetője, jól tudja, mennyire fontosak a kritikus ásványi anyagok a zöld átmenet szempontjából. A Tesla elektromos járműveihez például nagymértékben támaszkodnak grafitra, lítiumra és nikkelre. Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányászmérnöki tanszékének docense elmagyarázza, hogy minden országnak megvan a saját listája a kritikus ásványi anyagokról, de ezek általában ritkaföldfémekből és más fémekből, például lítiumból állnak. A kereslet az utóbbi időben robbanásszerűen megnőtt; 2023-ban például a lítium iránti kereslet 30%-kal emelkedett. Ez főként a tiszta energia és az elektromos járművek gyors növekedésének tudható be.

A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint a következő két évtizedben a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át, és a ritkaföldfémek iránti kereslet 40%-át fogják a tiszta energia és az elektromos járművek szektora adni. Musk annyira aggódott a kritikus ásványi anyagok beszerzése miatt, hogy három évvel ezelőtt tweetelt: „A lítium ára őrült szintekre emelkedett! A Teslának talán tényleg bányásznia és finomítania kellene közvetlenül nagy léptékben, hacsak nem javulnak a költségek.”

A ritkaföldfémek és kritikus ásványi anyagok (mint például a kobalt és nikkel) gyenge amerikai pozícióját egy amerikai kormányzati bizottság által decemberben közzétett jelentés is érintette. A jelentés figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak újra kell gondolnia a kritikus ásványi anyagok és ritkaföldfémek ellátási láncainak politikai megközelítését, mivel a jelenlegi függőségük a Kínai Népköztársaságtól komoly kockázatokat jelent.

A jelentés arra figyelmeztetett, hogy ha nem változtatnak ezen, az védelmi termelési leállásokhoz vezethet, és megfojthatja más fejlett technológiák gyártását. Kína dominanciáját a piacon az adja, hogy már körülbelül tíz éve felismerte a zöld technológiákban rejlő gazdasági lehetőségeket.

Bob Ward, a Londoni Gazdasági Egyetem klímaváltozással foglalkozó Grantham Kutatóintézetének politikai igazgatója elmondta, hogy Kína tudatosan törekedett a megújuló energiák és elektromos járművek fejlesztésére, és ma már dominálja a globális piacot. Daisy Jennings-Gray, a Benchmark Mineral Intelligence árazási részlegének vezetője hangsúlyozta, hogy ezek az ásványi anyagok geológiai szempontból korlátozottak, tehát nem garantálható, hogy minden országban gazdaságilag kinyerhető tartalékok találhatók.

Bár a lítium a Földön bőségesen megtalálható, gyakran nehezen hozzáférhető helyeken található, így egy bányászati projekt logisztikája nagyon költséges lehet. Ráadásul, ha egy ország, mint például a Kongói Demokratikus Köztársaság, a globális kínálat jelentős részét termeli, politikai zűrzavar vagy természeti katasztrófa esetén az árakra is hatással lehet. Kína azonban jelentős beruházásokat végzett Afrikában és Dél-Amerikában, hogy biztosítsa az ellátást, de a feldolgozási szakaszban gyakorlatilag dominálja a piacot, a globális ritkaföldfém-termelés 60%-át, feldolgozásának pedig 90%-át Kína végzi.

A Trump-adminisztráció motivációja részben abból fakad, hogy Kína a feldolgozás terén dominál. Christopher Knittel, a Massachusetts Institute of Technology közgazdaságtan professzora arra figyelmeztetett, hogy Kína a feldolgozás magas haszonkulccsal bíró szakaszában sok pénzt keres, ami Trump politikai döntéseit is befolyásolja. A kulcskérdés azonban az, hogy az Egyesült Államok vajon nem késlekedik-e ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználja a szektorból származó lehetőségeket.

A Biden-adminisztráció erőteljesen támogatta a zöld technológiákat az Inflációs Csökkentési Törvény (IRA) bevezetésével, amely adókedvezményeket, hiteleket és más ösztönzőket kínál a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiák számára. Az IRA 2024 augusztusára becslések szerint 493 milliárd dolláros (382 milliárd font) beruházást hozott az amerikai zöld iparba. Azonban az upstream folyamatok, mint például a kritikus ásványi anyagok beszerzése terén kevés előrelépés történt.

A Trump által végzett legújabb lépések a kritikus ásványi anyagok beszerzésére utalnak, ami arra enged következtetni, hogy most már történik a hangsúly az upstream folyamatok felé. Az IRA számos jogszabályt hozott létre, amelyek célja, hogy a kereskedelem és az ellátás csak baráti nemzetekből történjen, míg Trump most a kritikus ásványi anyagok megszerzésére helyezi a hangsúlyt. A pletykák szerint hamarosan bevezethet egy „Kritikus Ásványi Anyagok Végrehajtási Rendeletet”, amely további beruházásokat irányozhat elő. Az eljárás részletei még nem ismertek, de a szakértők szerint a rendelet valószínűleg magában foglalja a bányászat felgyorsítását az Egyesült Államokban, beleértve a gyorsított engedélyezést és az új feldolgozó üzemek létrehozását is.

Bár a kritikus ásványi anyagok beszerzésére irányuló munka már elindult, Willy Shih, a Harvard Ü

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c30mjedjzgpo