Xi igazi kihívása nem Trump kereskedelmi háborúja
Ha Donald Trump nevét említjük a kínai nagykereskedelmi piacokon és vásárokon, sokan csak egy halvány mosollyal reagálnak. Az Egyesült Államok elnöke és a 145%-os vámjai nem sok félelmet keltenek a kínai kereskedőkben. Ellenkezőleg, a Trump által inspirált vámok és kereskedelmi háborúk a kínai nacionalisták egy új hullámát indították el, akik online mémeket és vírusvideókat készítenek, amelyekben mesterséges intelligenciával generált Trump, JD Vance alelnök és Elon Musk láthatóak, amint cipőket és iPhone-okat szerelnek össze. Kína nem úgy viselkedik, mint egy olyan ország, amely a gazdasági fájdalom küszöbén áll. Xi Jinping elnök világossá tette, hogy Peking nem fog hátrálni. „Több mint 70 éve Kína mindig is a saját erejére és kemény munkájára támaszkodott a fejlődés érdekében… soha nem támaszkodott senki ajándékaira, és nem fél semmilyen ésszerűtlen elnyomástól” – mondta a hónap elején. Xi magabiztosságát részben az is indokolja, hogy Kína ma már jóval kevésbé függ az Egyesült Államokba irányuló exporttól, mint 10 évvel ezelőtt.
A valóság azonban az, hogy Trump határozott lépései és a vámemelések nyomást gyakorolnak Kína már meglévő gazdasági problémáira. Az ingatlanpiac válsága, a növekvő munkanélküliség és az öregedő népesség miatt a kínaiak egyszerűen nem költenek annyit, amennyit a kormány szeretne. Xi 2012-ben került hatalomra azzal az álommal, hogy Kínát újjáélesztik. Ez most súlyos próbára van téve – nem csupán az amerikai vámok által. A kérdés az, hogy Trump vámjai csökkentik-e Xi gazdasági álmait, vagy sikerül-e a meglévő nehézségeket lehetőségekké alakítania.
Kínának, amelynek lakossága 1,4 milliárd, elvileg hatalmas belső piaca van. Azonban itt is akadályba ütközünk: a lakosság nem tűnik hajlandónak arra, hogy pénzt költsön, míg az ország gazdasági kilátásai bizonytalanok. Ezt nem a kereskedelmi háború váltotta ki, hanem az ingatlanpiac összeomlása. Sok kínai család az életük megtakarításait fektette be az otthonaikba, csak hogy az árakat az utolsó öt évben drámai mértékben csökkenni lássák. Az ingatlanfejlesztők továbbra is építkeztek, miközben a piac összeomlott. A korábbi kínai statisztikai hivatal helyettes vezetője, He Keng két évvel ezelőtt elismerte, hogy a legoptimistább becslések szerint is elegendő üres lakás van Kínában 3 milliárd ember számára.
Kínában számos üres projekt várja a vevőket, sok esetben „kísértetvárosok” néven emlegetett hatalmas betonépületek sorakoznak. Az ingatlanpiac összeomlása óta a kormány öt évvel ezelőtt lépett, hogy korlátozza, mennyi pénzt költhetnek az ingatlanfejlesztők. Az árak csökkenése és a fogyasztói bizalom megingása azonban már megtörtént. Elemzők szerint az ingatlanpiac ára idén 2,5%-kal csökkenhet. De nem csupán az ingatlanárak aggasztják a középosztálybeli kínai családokat. Aggódnak amiatt is, hogy a kormány képes lesz-e nyugdíjat biztosítani számukra, mivel a következő évtizedben körülbelül 300 millió ember, akik most 50 és 60 évesek, elhagyja a munkaerőpiacot. Egy 2019-es becslés szerint a kormány nyugdíjalapja 2035-re kimerülhet.
A fiatalok munkanélkülisége is egyre növekvő problémát jelent, hiszen a városi területeken a 16 és 24 év közötti fiatalok között több mint egy ötödük munkanélküli. A kormány azóta nem tette közzé a fiatalok munkanélküliségi adatait. A helyzetet tovább nehezíti, hogy Kína nem tudja egyik napról a másikra átváltani az exportot a belső keresletre. „A gazdasági nyomás miatt valószínűtlen, hogy a belső fogyasztás rövid távon jelentősen nőni tud” – mondta Nie Huihua, a Renmin Egyetem professzora. A kormány próbálja ösztönözni a gazdaságot, és milliárdokat fektetett be gyermekgondozási támogatásokba, bérek emelésébe és jobb fizetett szabadságokba. Emellett bevezetett egy 41 milliárd dolláros programot, amely kedvezményeket kínál a fogyasztási elektronikai cikkekre és elektromos járművekre, hogy ösztönözze a vásárlásokat.
Xi Jinping számára sürgető ez a helyzet. Az a prosperitási álom, amelyet hatalomra kerülésekor hirdetett, nem valósult meg. A fiatal generáció elkeseredettsége komoly problémákat okozhat a Kommunista Párt számára, akár tüntetésekhez is vezethet. A Freedom House Kína Dissent Monitor jelentése szerint a pénzügyi problémák miatt indított tüntetések száma az utóbbi hónapokban drámaian megnövekedett. Mivel azonban a tüntetéseket gyorsan elnyomják és cenzúrázzák a közösségi médiában, valószínű, hogy ez jelenleg nem jelent komoly fenyegetést Xi számára.
Az utóbbi években Kína a Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika és Afrika felé való kapcsolatai bővítésére összpontosított, és a Belt and Road kereskedelmi és infrastrukturális kezdeményezés keretében megerősítette kapcsolatát a globális déli országokkal. Az elmúlt évtizedben Kínának jelentős előrelépéseket sikerült elérnie a fogyasztási elektronikai termékek, akkumulátorok, elektromos járművek és mesterséges intelligencia terén. Azonban Trump vámjai fenyegetik az előrelépést. Kína vezető politikai szereplőként próbálja kihasználni ezt a válságot, hogy új piacokat találjon, és a jövőbeli fejlődést irányítsa. Kínában a helyzet bonyolult, de Xi Jinping biztos abban, hogy a világ színpadán képes hosszabb ideig ellenállni az amerikai nyomásnak, mint Washington.
Ezeket is érdemes megnézni
Hatékony hőszigetelési tippek a téli időszakra
Indiai légicsapások – Milyen válaszra számíthat Pakisztán? Négy fontos kérdés
