Xi és Putyin: Barátság a távolságtartás jegyében
Xi Jinping, Kína elnöke és Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke látszólag a legjobb barátok, amikor együtt ünneplik a győzelmet Moszkvában. A közelmúltban Xi a Vörös téren, Putyin jobbján állt a győzelem napi parádén, ahol a két ország csapatai együtt vonultak fel. Az esemény előtt Xi „törhetetlennek” nevezte a két ország közötti kapcsolatot, és hangsúlyozta, hogy Kínának és Oroszországnak „acélbarátoknak” kell lennie. Ez Xi tizenegyedik látogatása Oroszországban 2013 óta, és a két vezető már több mint 40 alkalommal találkozott. Putyin bejelentette, hogy ősszel ellátogat Kínába, sőt, korábban már közösen is megölelték egymást a nyilvánosság előtt.
Bár a két vezető közötti kapcsolat látszólag szoros, Mathieu Boulegue, az Európai Politikai Elemzések Központjának szakértője figyelmeztet arra, hogy a barátság mögött sokkal bonyolultabb viszony rejlik. Boulegue szerint a két elnök között folyamatosan zajlanak az interakciók és a hazafias együttműködés, de ugyanakkor bizonyos területeken versenytársakká is válhatnak. A kapcsolatuk szimbolikája lenyűgöző, de a valóságban a két ország viszonya ennél sokkal árnyaltabb.
Xi Jinping egy vékony határon egyensúlyozik, hiszen Oroszország fontos partner Kína számára, ám Putyin ukrajnai inváziója miatt az ország nemzetközi pariah státuszba került. Kínának figyelnie kell arra, hogy a Moszkvával való barátsága ne szigetelje el más potenciális partnereit, különösen az Egyesült Államokkal folytatott gazdasági háború közepette. Kína az utóbbi hónapokban Európa felé közelített, ami különösen Donald Trump elnöksége alatt vált hangsúlyossá. Peking arra törekszik, hogy stabil alternatív globális partnerként mutatkozzon meg, szemben a megjósolhatatlan washingtoni politikával.
Egy friss esemény során Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke üzeneteket váltottak Xi elnökkel és Li Qiang kínai miniszterelnökkel, hogy megünnepeljék a kétoldalú kapcsolatok 50. évfordulóját. Azonban a jövőbeli partnerségek akadozása részben Kína Moszkvával való szoros kapcsolata miatt valósulhat meg, mivel Peking nem ítélte el „öreg barátját” az invázió miatt, és inkább a „válság” befejezését sürgeti.
Ha Xi Jinping túl közel áll Putyinhoz, az feszültségeket okozhat Európával, amely baráti kapcsolatokat keres. Ugyanakkor Xi fontos üzenetet is szeretne közvetíteni. Trump korai próbálkozásai az ukrajnai háború befejezésére, amelyek során a Putinnal való közeli személyes kapcsolatát hangoztatta, arra késztették az elemzőket, hogy megkérdőjelezzék, Washington próbálja-e meg megosztani Moszkvát és Pekinget. Xi azt szeretné világossá tenni, hogy ez lehetetlen.
„A barátságunk és bizalmunk megszakítására irányuló minden tervet meg kell akadályoznunk” – írta Xi egy orosz médiának írt cikkében. Az orosz és kínai vezetők Trump „Arany Kupola” rakétavédelmi pajzsának terveit is „mélyen destabilizálónak” nevezték, és érveltek amellett, hogy ez fegyveresíti a világűrt. Mindkét vezető arra törekszik, hogy alternatív világorderről alkotott elképzelésüket bemutassák, szemben az amerikai hegemóniával.
Az ukrajnai háború következtében azonban Xi tisztában van azzal, hogy míg Kína szuperhatalom, Oroszország ereje korlátozottá vált. A háború gyengítette Oroszország gazdaságát, és csökkentette haderejének kapacitását. A nyugati szankciók miatt Moszkva sokkal inkább Kínára támaszkodik gazdasági túlélésének érdekében. Boulegue megjegyezte, hogy „Oroszországnak sokkal nagyobb szüksége van Kínára, mint fordítva”, és Putyinnak el kell fogadnia ezt a helyzetet.
Miközben Putyin az ünnepségeket vezeti Moszkvában, a két ország közötti kapcsolat bonyolult, és a jövőben potenciális feszültségek forrása lehet. A világ legnagyobb két gazdaságának együttműködése tehát sokkal árnyaltabb, mint amilyennek elsőre tűnik, és a jövőbeli események megmutathatják, hogy a barátságuk mennyire tartós.
Ezeket is érdemes megnézni
Hogyan növeljük otthonunk energiahatékonyságát?
Tényleg leállt a Has Just Stop Oil a levesdobálással?
