Tengerpartok veszélyben a klímacélok ellenére is, figyelmeztetnek a tudósok

A tudósok figyelmeztetnek, hogy a világ a következő évszázadokban akár több méteres tengerszint-emelkedéssel is szembenézhet, még abban az esetben is, ha a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokban sikerülne korlátozni. Közel 200 ország vállalta, hogy erőfeszítéseket tesz a bolygó felmelegedésének 1,5 Celsius-fokra való korlátozása érdekében, azonban a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem tekinthető „biztonságosnak” a tengerparti lakosság számára. A kutatásokat a jégsapkákkal kapcsolatos legfrissebb tanulmányok áttekintésével végezték, és arra a következtetésre jutottak, hogy a jégsapkák változása a múltban és a jelenben is jelentős hatással van a tengerszint alakulására.

A tudósok kiemelik, hogy minden egyes tized fokkal, amelyet sikerül elkerülni, jelentősen csökkenthetjük a kockázatokat. A világ jelenlegi pályája alapján a bolygó a 21. század végére körülbelül 3 Celsius-fokos felmelegedésre számíthat, összehasonlítva az 1800-as évek végével, amikor az emberek még nem égettek el nagy mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot. Ez a jelenlegi kormányzati politikák alapján történik, amelyek célja a fosszilis tüzelőanyagokból és más szennyező tevékenységekből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. A kutatók azonban figyelmeztetnek arra, hogy még ha sikerül is fenntartani a 1,5 Celsius-fokot, a Grönland és Antarktisz jégsapkáinak olvadása továbbra is folytatódni fog, mivel a hőmérsékletváltozások hatása évszázadokig tarthat.

Prof. Chris Stokes, a durhami egyetem glaciológusa és a kutatás vezető szerzője elmondta, hogy a 1,5 Celsius-fokra való korlátozás hatalmas eredmény lenne, és mindenképpen a célunknak kell lennie, de ez semmilyen módon nem fogja lelassítani vagy megállítani a tengerszint-emelkedést és a jégsapkák olvadását. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény keretében a világ országai megállapodtak abban, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést „messze a 2 Celsius-fok alatt” tartják, ideálisan pedig 1,5 Celsius-fok körül. Azonban ezt gyakran leegyszerűsítik úgy, hogy a 1,5 Celsius-fok „biztonságos”, amit a glaciológusok évek óta figyelmeztetnek, hogy ne így tekintsünk rá.

A legújabb tanulmány három fő bizonyítékra épít, hogy alátámassza ezt az állítást. Először is, a Föld távoli múltjának feljegyzései azt mutatják, hogy jelentős olvadás történt, amikor a tengerszint több méterrel magasabb volt, mint jelenleg, például 125 000 évvel ezelőtt. A legutolsó alkalommal, amikor a légkörben annyi szén-dioxid volt, mint ma, körülbelül 3 millió évvel ezelőtt, a tengerszint körülbelül 10-20 méterrel magasabb volt. Másodszor, a jelenlegi megfigyelések már egy növekvő olvadási ütemet mutatnak, bár ez évről évre változik. Prof. Jonathan Bamber, a Bristol Glaciológiai Központ igazgatója elmondta, hogy „elég drámai események” zajlanak mind Nyugat-Antarktiszban, mind Grönlandon. Kelet-Antarktisz, egyelőre legalábbis, stabilabbnak tűnik.

Végül a tudósok számítógépes modelleket használnak annak szimulálására, hogy a jégsapkák hogyan reagálhatnak a jövőbeli éghajlatváltozásra. Az általuk festett kép nem túl biztató. „Nagyon, nagyon kevés modell mutatja, hogy a tengerszint-emelkedés lassulna, ha a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra stabilizálódik, és ezek sem mutatják, hogy a tengerszint-emelkedés megállna” – tette hozzá Stokes professzor.

A legnagyobb aggodalom az, hogy az olvadás a „tipping pointok” túllépésével felgyorsulhat, amelyeket az emberi tevékenység okozta felmelegedés idézhet elő. Bár nem világos, hogy ezek a mechanizmusok pontosan hogyan működnek, és hol vannak ezek a küszöbértékek. Prof. Andy Shepherd, a Northumbriai Egyetem glaciológusa, aki nem vett részt a publikációban, kiemelte, hogy a tanulmány ereje abban rejlik, hogy több bizonyítékot vonultat fel a klíma hasonlóságait illetően, amikor több méter jég olvadt el a múltban. „Ez pusztító hatással lenne a tengerparti közösségekre” – tette hozzá. Becslések szerint körülbelül 230 millió ember él egy méteren belül a jelenlegi dagályvonalaktól.

A „biztonságos” hőmérsékletkorlát meghatározása rendkívül nehéz, mert egyes népességek sebezhetőbbek, mint mások. Azonban ha a tengerszint-emelkedés a század végére évente egy centimétert vagy többet ér el – főként a jégolvadás és a felmelegedő óceánok miatt – akkor ez még a gazdag országok alkalmazkodási képességeit is megterheli. Prof. Bamber hangsúlyozta, hogy „ha elérjük ezt a szintet, akkor rendkívül nehéz lesz bármilyen alkalmazkodási stratégiát kidolgozni, és olyan mértékű földmigrációt fogunk látni, amilyet a modern civilizáció történetében még soha nem tapasztaltunk”. Azonban a kutatók szerint ez a borongós kép nem ok a leállásra. „Minél gyorsabb a felmelegedés, annál több jeget fogunk elveszíteni, és annál gyorsabban emelkedik a tengerszint” – figyelmeztetett Stokes professzor. „Minden egyes tized fok kulcsszerepet játszik a jégsapkák jövőjében.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cj93e40znl3o